Pannon csillagda

Sziasztok Fecnikukkolók!

Bár igazán sűrű az év második hónapja, azért ez nem teljesen rossz dolog. Még alig kezdtünk bele a 2018-as évbe, de máris eljutottam néhány csodás helyre, amik eddig csak a bakancslistámon szerepeltek.

Előző bejegyzésemben már szót ejtettem életem első planetáriumi élményéről, amihez a lélegzetelállító Zselicben volt szerencsém.

A mai napon kibővült az általam látogatott csillagvizsgálók sora, mert sikerült eljutnom a lakóhelyemtől nem is olyan távoli Bakonybélbe, ahol a Pannon csillagda is található.

Február első hétvégéje

Sziasztok Fecnikukkolók!

Minden családnak vagy baráti társaságnak megvannak a saját hagyományai. És itt most nem a karácsonyi ünneplésre gondolok, hanem olyasmikre, mint például, hogy minden évben együtt nézitek augusztus 20-án a tűzijátékot.

Nos, nálunk is él egy ilyen szokás, ami már több, mint tíz éve tart apukám és az irigylésre méltóan összetartó baráti társasága jóvoltából: minden év február első hétvégéjén elmegyünk hétvégére Kardosfára.

Mi ebben a pláne?

Nos, hallottátok már azt a kifejezést, hogy wellness disznóvágás? :D

Egy hely, amit mindenki ismer

Sziasztok Fecnikukkolók!

Néhány nappal ezelőtt olyan helyre tévedtem, ami a legkülönbözőbb emberek "gyűjtőhelye". Mindenki járt már ilyen helyen életében minimum egyszer, és biztosra veszem, hogy mindenki egy pillantás alatt kialakított magában egy véleményt róla.

Nos, ez a hely a központi buszpályaudvar.

Városonként eltérő - persze. Ám azért azt kijelenthetjük, hogy közös jellemzőjük elsősorban a színes tömeg, ami megtölti élettel.

Valamikor régen

Sziasztok Fecnikukkolók!

Ma kicsit nosztalgikus hangulatba kerültem (köszi, Ed Sheeran :D), ezért arra gondoltam, hogy elmesélem nektek, mi volt az első "blogélményem".

Ez ugyanis egy régebbi történet, mint azt gondolnátok! ;)

Kis barangolás Lengyelországban, avagy Henna a hegyek között

Sziasztok Fecnikukkolók!

Az idei évet egy nagyon különleges helyen köszönthettem. A családom révén lehetőségem adódott rá, hogy immáron harmadszor öleljenek körbe a Tátra hegycsúcsok hatalmas, mégis óvó karjai.

Kétszer volt már szerencsém járni ugyanezen a vidéken, de mindannyiszor nyári időszakban. Holott annak is megvolt a maga varázsa, valahogy a téli táj mégis… elbűvölt. Nem, nem. Ez sem a megfelelő szó. Próbálom megtalálni, mi a legjobb kifejezés, de egyszerűen a szavam is eláll, hacsak rágondolok.

Ám lehet, hogy pont ezzel mondok el mindent.

Nem = Igen

Forrás: Pinterest

Sziasztok Fecnikukkolók!

Ez most egy ilyen "csak mert ki kell írnom magamból" bejegyzés lesz, de érdekel, hogy más is került e már ilyen helyzetbe.

Van az, amikor nemet mondasz, a másik fél megérti, elfogadja és lehet, hogy vonakodva, de engedi, hogy a szó valódi jelentéséhez hű maradj. Van az, amikor igent mondasz és mindenki boldog.

Na, és van a "szürke zóna" a kettő között. Azt is ismeritek?

Mit olvassak 2018-ban?

Sziasztok Fecnikukkolók!

Amikor feltettem magamnak a címként is olvasható kérdést, akkor elhatároztam, hogy idén bizony minden olyan könyvet el fogok olvasni, amire eddig azt mondtam: "Igen, majd egyszer."

Sok "alapmű" van, ami kimaradt az életemből - eddig! Idén azonban feltett szándékom szélesíteni a látókörömet és bepótolni mindazt, amit eddig csak a "szeretném" kategóriába soroltam.

Nos, egyszerűbb, ha nem magyarázom túl, egyszerűen csak olvassátok el a következő listát! ;)