2018. március 11., vasárnap

#ezvagyokén kihívás

Sziasztok Fecnikukkolók!

A Csillagtörténetek oldalon ketten is jelezték felém, hogy egy újabb szuper kihívásra invitálnának. Mivel ez most abszolút rólam szól, ezért úgy gondoltam, jobban megállja a helyét ezen a blogon. :)

A kihívást nagyon szépen köszönöm Moronak és R.Eszternek! (Katt a nevükre a csodás weboldaluk eléréséért!) Annyira jól esik, hogy mindig gondoltok rám! Nagyon-nagyon imádlak benneteket lányok! ^^

Az #ezvagyokén kihívás útjára indítását pedig köszönjük Bogie-nak, akinek az oldalát itt éritek el: Bogiethings.

És akkor essünk is neki!



Szabályok:

~~ Kihívtak? Fogadd el – vagy ne, rajtad áll – és szánj egy bejegyzést a következő kérdések megválaszolására:

1. Ki vagy Te?
2. Mi az álmod?
3. Mi a kedvenc emléked?
4. Mi jelenti számodra a boldogságot?
5. Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy szépség?
6. Szerinted hogyan írnának körül Téged a környezetedben élők? Mennyire egyezik ez az első kérdésre adott válaszoddal?
7. Mi a legnagyobb félelmed?
8. Hogyan látod magad 1 év múlva?
9. Mi volt a legnagyobb őrültség, amit valaha csináltál?
10. Ki vagy mi az első számú motivációd?
11. Mit csinálsz, ha valaki elkezdi igazságtalanul kritizálni egy barátodat, de nem tudja, hogy közel áll hozzád?
12. 5 év múlva emlékezni fogsz arra, mit csináltál tegnap?
+1. Fejezd be a mondatot: Arra vágyom, hogy…

~~ Hívj ki Te is néhány további bloggert, akiknek kíváncsi vagy a válaszaikra. Annyi jelölted lehet, amennyit akarsz.

Másold be a szabályokat (a kérdésekkel együtt), hogy kihívottjaid tudják, mi a dolguk. Bejegyzésedben ne felejtsd el megemlíteni a bloggert, aki Téged hívott ki.


1. Ki vagy Te?

Ezzel a kérdéssel küzdünk egész életünkben, hiszen a válasz folyamatosan változik. Jelenleg azt hiszem dolgozó fiatal nő vagyok, aki egyben gyermek, unoka és barát. Elég öntörvényű tudok lenni, úgyhogy fontos számomra, hogy meg legyen a saját kis terem, szabadságom, de mind e közben vágyom mások társaságára és szükségem van a támogatásra, a szeretetre. Emiatt imádok a barátaimmal és a családtagjaimmal közös programokat szervezni, és emiatt tudom azt is élvezni, hogy egyedül élek. Rengeteget tudok mosolyogni és az apró figyelmességek tudnak igazán boldoggá tenni.
Jó lenne, ha írónak hívhatnám magam, de azt hiszem addig még nagyon sok tanulnivalóm van, mindenesetre szeretném egyszer magabiztosan kijelenteni ezt az állítást magamról. Bár hozzáteszem elég szigorú tudok lenni magammal; a maximalizmusom ebben nyilvánul meg a leginkább.
Szeretem a zenét, a színházat, a filmeket és a könyveket. Imádok a természetben sétálni, főleg erdős és hegyes vidéken, de a tenger és óceán is ugyanennyire vonz. Az utazás már-már a lételemem; nagyon élvezem, hogy újabb és újabb gyönyörű, izgalmas városokat és tájakat láthatok. Ez az írói énemet is kielégíti, hiszen nagyon ihletadó számomra.
Azt hiszem, még sok mindent el tudnék mondani, de egyenlőre talán ennyi elég belőlem. :D

2. Mi az álmod?

Az, hogy egy nap, amikor megállok egy pillanatra és körbenézek, azt gondolhassam: igen, ide tartozom, boldog vagyok.

3. Mi a kedvenc emléked?

Hű, hát ez egy nagyon nehéz kérdés! Sok minden beugrott a kérdés elolvasásakor: családi és baráti emlékek egyaránt. Azt hiszem, mégis azt emelném ki, amikor a legidősebb öcsémmel először pillantottuk meg a pár napos kistestvérünket. Úgy érzem, az a pillanat örökre összekovácsol mindhármunkat, bármi is történjen.

4. Mi jelenti számodra a boldogságot?

Ezt megint egy olyan kérdésnek gondolom, amit ha feltennének mondjuk öt év múlva, akkor egészen mást válaszolnék. Mindenesetre most egy pár nappal ezelőtti kép ugrott be: néhány családtagommal és barátaimmal közösen ünnepeltünk egy szülinapot. Volt egy pillanat, amikor körbenéztem, egy helyen láttam egyszerre sok, számomra nagyon fontos embert, mindenki nevetett, ugratták egymást, beszélgettek – akkor nagyon szerencsésnek éreztem magam, és azt hiszem, ez is a boldogság egyik formája.

5. Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy szépség?

Én is meglepődtem, hogy ez ugrott be, de egy hegyes/erdős vidék képe villant fel előttem. Szó szerint könnyes lesz a tekintetem, ha egy számomra szép vidéken járok.

6. Szerinted hogyan írnának körül Téged a környezetedben élők? Mennyire egyezik ez az első kérdésre adott válaszoddal?

Szerintem nincsenek tévképzeteim magammal kapcsolatban. Mármint tisztában vagyok a hibáimmal, és csak még jobban szeretem a barátaimat, amiért ezek ellenére mellettem vannak. Fogalmam sincs, hogyan írnának körül, de ha tippelnem kéne, akkor bízom benne, hogy olyasmit állítanának, hogy szerethető, néha bizonytalan, ezért van szüksége támaszra, de ő maga is támaszt jelent fordított esetben.

7. Mi a legnagyobb félelmed?

Póóóókok! Ugh. Ha komolyabban akarom venni a kérdést, akkor sok minden mást is mondhatnék, de azt hiszem a két befutó az az, hogy teljesen egyedül maradok az életben, illetve az, hogy baja esik a szeretteimnek.

8. Hogyan látod magad 1 év múlva?

Boldognak. Tudatosan próbálom kizárólag boldognak elképzelni a jövőmet, mert bízom benne, hogy így ezt fogom bevonzani. Azt nem tudom, hogy egy év múlva mit fog jelenteni számomra a „boldogság”, de a végeredményt tekintve ez mindegy is, nem igaz?

9. Mi volt a legnagyobb őrültség, amit valaha csináltál?

Tinédzserként elmentem egy sráchoz (egy teljesen másik városba), akit alig ismertem, sokkal idősebb volt nálam és még a barátnőim is kiakadtak miatta. Anyukám úgy tudta, hogy valahol az otthonom környékén sétálgatunk. Nem volt belőle semmi baj, és azt hiszem, ezek alapján még elég szerencsések a szüleim, hogy ilyen tini voltam, de akkor is ez volt az, amit ha az én lányom tenne meg, lehet, hogy kiakadnék. :D

10. Ki vagy mi az első számú motivációd?

Azt hiszem, a nagymamám az – bár az élet különböző területein különböző emberek motiválhatnak, azt hiszem, ha összességében nézem az életemet, akkor ő motivál a leginkább. Rendkívül erős, pedig nagyon sok mindenen kellett már keresztülmennie. Látom ezt az erőt az édesanyámban is, és igazán remélem, hogy ezen a téren követhetem majd a női felmenőimet. Mindenkinek az ugrik be először a mamámról, hogy mennyire életvidám – egyszerűen imádom a játékosságát! Illetve írás terén is az ő véleménye van rám mindig a legnagyobb hatással.

11. Mit csinálsz, ha valaki elkezdi igazságtalanul kritizálni egy barátodat, de nem tudja, hogy közel áll hozzád?

Őszintén szólva, szerintem ilyen helyzetbe még nem kerültem – legalábbis nem rémlik. Nyilván kiállnék érte, és elmondanám, hogy én miért szeretem az illetőt, a pocskondiázó meg ka**ja be. :D

12. 5 év múlva emlékezni fogsz arra, mit csináltál tegnap?

Már ma sem emlékszem rá, hogy mit csináltam tegnap. :D A hosszú távú memóriám jobb, mint a rövidtávú; sok minden apró emlékem van, ami másoknak egyáltalán nem rémlik, bennem azonban mély nyomott hagyott valamiért. Szóval lehet, hogy öt év múlva jobban fogok emlékezni a tegnapra, mint most. :D

+1. Fejezd be a mondatot: Arra vágyom, hogy…

Valaki kitakarítson helyettem! :D Oké, sok mást is mondhattam volna, de inkább viccesen fejezem be ezt a kihívást – elvégre, ez vagyok én. ;)  



Jelöltjeim:

Próbáltam olyan személyeket jelölni, akiket mások még nem hívtak ki erre a játékra, de bocs lányok, ha ez nem jött össze! :D Szóval ezen a logikán elindulva rátok esett a választásom:


Remélem, elfogadjátok a kihívást; én alig várom, hogy olvashassam a válaszaitokat! :) 

6 megjegyzés:

  1. Drága Henna!
    Elég volt egy pillantást vetnem a kihívásra, és rögtön kedvet kaptam hozzá! :) Amint az időm engedi, kitöltöm, és persze nagyon-nagyon köszönöm, hogy gondoltál rám! :)
    xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszik a kihívás Nessa! :)
      Kíváncsian várom a válaszaidat! ^^

      Henna

      Törlés
  2. Ahoy, tényleg elég sokmindenben megeggyeztek a válaszaink! :D En is imádom a természetet. :3
    Nekem is jobb a hosszútávú memóriám, mint a rövid. XD :D

    Moro

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát már eddig is sejtettem, hogy sok a közös bennünk. :D
      Végre itt a jó idő, lehet menni kirándulni!! *-*

      Törlés
    2. Igeeen, én is nagyon szeretem kirándulni! *w*

      Törlés