2018. december 25., kedd

Évösszegzés 2018 - Henna TOP 3 listái

Sziasztok Fecnikukkolók!

Először is, szeretnék mindenkinek békés, szeretettel teli karácsonyt és élményekben gazdag 2019-es évet kívánni!

Mielőtt azonban a jövőbe tekintenénk, és elkezdenénk tervezgetni azt, hogy miket fogunk csinálni a
következő évben, szerintem ez az időszak tökéletes arra, hogy kicsit lelassítsunk, és visszatekintsünk. Hiszen, az elmúlt esztendőben szerzett tapasztalatok segítésgünkre lehetnek. Ahogy a Télapó listáján ellenőrzi, hogy melyik gyerek volt jó, és melyik rossz az idén, úgy mi is megtehetjük, hogy visszatekintve értékeljük, melyik tettünk, döntésünk volt helyes vagy sem. Itt az ideje, az évösszegzésnek!


Mivel csapongó gondolataimat csak úgy tudom hatákonyan rendbe szedni, ha listákat készítek, ezért most is ehhez a módszerhez folyamodtam. Különböző témákra bontottam az idei évet, melyek három elemből állnak. Egy-egy elem inkább csak élménybeszámolás, vagy épp gyónás, de van, amelyiket esetleg tanácsként is értelmezhettek, és így talán hozzá segítem a jövő éveteket ahhoz, hogy még jobb legyen.

Lássuk tehát a TOP 3 listákat!

2018. november 11., vasárnap

Csokoládé, sör és végtelen mennyiségű sültkrumpli!

Sziasztok Fecnikukkolók!

Az utóbbi hetekben nagyon eltűntem, és bár ennek több oka is van, én ezek közül a legjobbat szeretném nektek elmesélni: megint elutaztam egy csodálatos helyre!

Bátran kijelenthetem, hogy mára már hagyománnyá vált az októberi családi hosszú hétvégés "nyaralásunk". Tavaly nagyon színes és kalandos élményekkel gazdagodtunk Lisszabonban, amiről nektek is írtam egy hosszabb bejegyzést. Aki esetleg nem olvasta, vagy csak szeretné felfrissíteni az emlékezetét IDE kattintva nyugodtan megteheti. :)

Ezúttal északabbra mentünk, az én legnagyobb örömömre. Nem kérdés, hogy imádom a déli országokra kollektíven jellemző laza hangulatot. Azt, hogy kevés dolgot tartanak érdemesnek arra, hogy igazán aggódjanak miatta. Ez szimpatikus hozzáállás. Viszont amikor felmerül bennem az az évente előbukkanó, teljesen hajmeresztő gondolat, miszerint hol máshol tudnám elképzelni az életemet, akkor a szívem határozotton észak felé tekinget.

Így amikor idén kitűztük úti célunknak Brugget, akkor akaratlanul is nagy elvárások alakultak ki bennem.

Na oké, de hol a francban van Brugge?

2018. október 15., hétfő

Vegyük elő a kedvenc teásbögrénket!

Forrás: Pinterest
Sziasztok Fecnikukkolók!

El sem merem mondani, hogy Kykkytől mikor kaptam a következő kihívást, mert nagyon szégyellem, amiért csak most jutott rá időm, hogy kitöltsem. Igyekszem azzal nyugtatni magamat, hogy most van ősz, most igazán aktuális elővennünk a kedvenc teás bögrénket és a különleges teáinkat.

Lássuk, milyen teafüveket rejteget ez a kihívás!

2018. október 13., szombat

Az MBTI-típusom

Sziasztok Fecnikukkolók!

Nem régen olvashattátok a válaszaimat az Alternatív érettségi tagben kiválasztott kérdésekre. Az eredeti kérdéssorban (amit IDE kattintva megtaláltok) felfedeztem egy olyat, amire végül azért nem válaszoltam a kihívás során, mert úgy gondoltam, ez megérdemel egy saját bejegyzést. Ebben esett szó ugyanis az MBTI-típusról.

Forrás: Pinterest

2018. október 9., kedd

Tíz év neked mire lenne elég?

Sziasztok Fecnikukkolók!

Forrás: Pinterest
Nem olyan régen találkoztam egy megdöbbentő, elkeserítő, sőt, egyenesen rémisztő hírrel. Miért szeretnék erről beszámolni nektek? Mert nem mehetek el e mellett szó nélkül. Egyszerűen képtelen lennék rá. Nem sok nagy dolgot tehetek, de legalább annyit meg kell tennem, amennyire önerőmből képes vagyok.

Így tehát első sorban beszélni fogok róla.

A téma kísértetiesen emlékeztet Az Elhagyott című történetemre. IDE kattintva elolvashatjátok a regényre "megépített" világ alapjait, úgy talán érthetőbb lesz, miért is ez jutott egyből eszembe. Bármennyire is furcsán hangzik, ezúttal azonban nem örültem ennek a hasonlóságnak. Egy efféle "jóslat" megvalósulásának senki nem örülne.

Miről is beszélek? Olvass tovább!

2018. október 1., hétfő

Alternatív érettségi tag

Sziaszok Fecnikukkolók!

Úgy érzem, mintha évekkel ezelőtt történt volna, hogy egyik nagyon kedves blogger társam, Lia kihívott egy újabb tagre, amit ezúton is köszönök neki! :)  IDE kattintva elolvashatjátok az ő válaszait is. Nos, a valóságban mindössze "csak" pár hónapja történt a dolog, azt viszont tény, hogy az érettségin már jó ideje túl vagyok.

Az eltelt idő ellenére tisztán emlékszem még a rajtam eluralkodó izgalomra és páni félelemre az érettségire való felkészülés időszakából. Akkor szerettem bele a kávéba - amiről azóta sem tudok leszokni -, akkor jöttem rá, hogy én csak úgy tudok eredményesen tanulni, ha saját jegyzeteket készítek, és pont ebből fakadóan akkor volt utoljára ínhüvelygyulladásom. Akkoriban mindenki, aki már túl volt ezen a megmérettetésen csak azt hajtogatta, hogy milyen gyorsan túl leszek rajta, és utólag nevetni fogok magamon, amiért ennyire féltem tőle. Utáltam, hogy ezt hallom mindenkitől, de bármennyire is fáj, be kell vallanom, hogy igazuk volt. Visszatekintve már nevetek az akkori lázas készülődésen vagy azon, hogy szinte aludni sem tudtam - bár ez lehetett a kávétól is, azt hiszem. :D

Amikor megláttam a tag címét, akkor egyből eszembe jutottak az akkori érzések, ám ezúttal inkább megmosolyogtattak az emlékek, mintsem hogy pánikolni kezdtem volna tőlük. Ebben a kihívásban a legjobb, de egyben a legnehezebb dolog szerintem az volt, hogy adott választási lehetőséget. Meglepően nagy dilemmát okozott kiválasztani a kérdéseket, de igyekeztem olyanok mellett dönteni, amikhez hasonlóak még nem voltak. Így talán most újabb oldalamat ismerhetitek meg. ^^

Lássuk, ezúttal milyen "tételeket" húztam!

2018. szeptember 25., kedd

A Gabaldon varázslat

Sziasztok Fecnikukkolók!

Az olvasás nem csak kellemes, megnyugtató, de hasznos unaloműző tevékenység is. Miért? Megismerhetsz új embereket, szokásokat, tájakat, sőt egész világokat. Az, hogy ezek néha nem valóságosak, elég mellékes, aprócska részlet.

Azonban úgy gondolom, hogy vannak bizonyos terjedelmek, amik még a legelvakultabb könyvmolyokat is elbizonytalanítják néha. Egy ezer oldalas regénynek nem csak a hossza, de már a súlya is elég figyelemreméltó, és nagyon jó történetnek kell lennie, ha végig le akarja kötni az olvasóját.

Én magam kisebb sokkot kaptam, amikor megláttam, hogy Diana Gabaldon Outlander kötetei hány oldalból is állnak, de aztán történt valami. Valami varázslatos.

2018. szeptember 12., szerda

Writer's book tag

Sziasztok Fecnikukkolók!

Egyre csak szaporodnak a teljesítetlen kihívások a virtuális polcomon, úgyhogy ismét elérkezettnek láttam az időt, hogy egyet levegyek a helyéről, leporoljam és az "elvégzett" kupachoz tegyem.

Ezt a taget - mint ahogy azt a legtöbb esetben :D - Morotól kaptam, aki immáron Hana névvel háborúzik tovább Nessával a híres tag-háborúban! Ennek egyik következménye a Writer's book tag, ami nagyon ötletes kérdéseket tartalmaz. Olvassátok el Hana válaszait is IDE kattintva.

És akkor lássuk, én milyen válaszokat adtam:

2018. szeptember 8., szombat

Henna Traveller Tag

Sziasztok Fecnikukkolók!

Úgy tűnik az utóbbi időben megszaporodtak a különböző kihívások. Ennek én nagyon-nagyon örülök, bár tény, hogy még mindig el vagyok maradva néhány teljesítésével. Viszont ezek szórakoztató játékok, amik nagyon kreatívak szoktak lenni, továbbá elősegítik, hogy egy kicsit még jobban megismerjük egymást ebben a bloggervilágban.

A mostanában kapott kihívások az írásról, olvasási szokásokról, nyaralási élményekről, könyvekről szóltak, azonban úgy gondoltam, hogy egy témakör számomra még hiányzik. Nem pánikoltam túl sokáig, arra jutottam, hogy ha nincs, hát csinálok én!

Szóval szeretném minden kedves Fecnikukkolónak bemutatni a Henna Traveller Tag-et!


Nem is szeretném tovább húzni az időt, úgyhogy útnak is indítom a kihívást! Kattintsatok tovább a szabályokért! ;)

2018. szeptember 3., hétfő

Lessünk át a sötétebb oldalra is!

Sziasztok Fecnikukkolók!

Mostanában - szerencsére - kissé nagyobb hangsúlyt kaptak az utazással kapcsolatos bejegyzések. Azért írtam, hogy ez jó dolog, hiszen ez azt jelenti, hogy az utóbbi időben ismét lehetőségem volt eljutni csodás helyekre.

Sokszor mondom, hogy egy utazás alkalmával az ember koncentráljon a jó dolgokra, legyenek bármilyen aprók is azok, mert akkor ezeket a szép emlékeket raktározza el. Márpedig sokkal jobb, ha egy ilyen kalandra pozitív élményként tudunk visszagondolni. Elvégre azok a problémák, amik az út során felmerültek, az időtől megkopnak, majd teljesen el is tűnnek, ha igazán úgy akarjuk.

Ám a jelenben, amikor ott gubbasztunk a szállodai szobánkban, ami közelébe sem ér a foglaláskor látott képek mutatta pompának, akkor azért lefelé konyul a szánk. Márpedig ilyen és ehhez hasonló negatív tényezők is az utazás velejárói. NINCSEN olyan, hogy "hibátlan" vagy "tökéletes", a kérdés csupán az, hogy képesek vagyunk-e felülkerekedni ezeken, és már csak azért is jól érezni magunkat!

Én igyekszem minden esetben e szerint hozzáállni a dolgokhoz, viszont úgy gondoltam, hogy akkor vagyok hozzátok teljesen őszinte, ha egy kicsit mesélek nektek a kellemetlen dolgokról is.

2018. augusztus 30., csütörtök

Uzsidoboz és Soplica

Saját fotó
Sziasztok Fecnikukkolók!


Nem is olyan régen elmondtam a saját öt indokomat, amiért szerintem legalább egyszer érdemes elutazni régi szomszédainkhoz, a lengyelekhez. Aki esetleg lemaradt volna erról a bejegyzésről IDE kattintva elolvashatja.

Annak az írásnak is az adta az ihletet, hogy épp Krakkóba készültem egy "kisebb" baráti társasággal. Nos, most annak a hosszú hétvégének az élményeit szeretném elmesélni... már amelyik publikus persze. :P

2018. augusztus 22., szerda

A hét írói főbűn

Sziasztok Fecnikukkolók!

Korábban a nyári tagnél már említettem, hogy több kapott kihívás is csak arra vár, hogy legyek oly kedves és válaszoljam már meg őket. A hét írói főbűn is ezen reklamálók közé tartozik, de nagy szerencsémre a "gazdája", azaz akitől kaptam, Moro nem követi a tag példáját és nem reklamál, amiért ennyire megcsúszok ezekkel. Gondolom, a háborúskodás elvonja a figyelmét. :P :D

Akárhogy is, most végre sikerült időt szakítanom arra a bizonyos hét főbűnre. Már a címe is megfogott, mert merőben más, mint az eddigiek. A kapott kihívások nagy része kedves, vidám és kreatív, úgyhogy jó egy kicsit elhagyni a szivárványos ösvényt, tiszta vizet önteni a pohárba és megmutatni a csontvázakat a szekrényben.


Moro azt rótta fel bűnömnek, hogy a Sagittarius című történetemmel (amit a Csillagtörténetek blogomon IDE kattintva megleshettek) a tervezettnél sokkal lassabban haladtam. Vagyis, szedjem már össze magam és fejezzem be! :D Abszolút jogos a követelés, az ihlet a nyáron valamiért elhagyott - gondolom beleveszett az ezernyi más programba. Azonban Moro "fenyegetése" abszolút hatásosnak bizonyult, ugyanis időközben a Sagittarius első részét sikeresen befejeztem. Juhú!

Ennek ellenére természetesen a kihívást teljesítem, úgyhogy lássuk is azokat a szabályokat és kérdéseket!

2018. augusztus 16., csütörtök

Öt ok, amiért érdemes Lengyelországba látogatni

Sziasztok Fecnikukkolók!

Holnap ismét útnak indulok egy nagyobb baráti társasággal, és a hosszú hétvége idejére megpróbáljuk a Krakkó nyújtotta lehetőségeket kihasználni. Már alig várom, a mostani sorok is a pakolás közé beiktatott, jól megérdemelt szünet alatt születnek meg.


Eszembe jutott ugyanis, hogy immáron negyedszer látogatom meg ezt csodaszép lengyel várost, mégis képes vagyok olyan izgatottsággal várni az eseményt, mintha először mennék abba az irányba. Már egyszer született egy Lengyelországról szóló bejegyzés, hiszen a legutóbbi szilveszteremet is ebben a tündérországban töltöttem, de úgy gondoltam, összeszedem nektek, hogy én miért is imádom ezt az országot. Aki eddig nem kapott kedvet a meglátogatásához, remélem ez után majd fog! :P 

Lássunk öt okot, hogy miért is utazzatok Lengyelországba!

The Sunshine Blogger Tag, avagy a Napfényes nyári tag

Sziasztok Fecnikukkolók!

Szégyenszemre augusztus közepén jutok el odáig, hogy a nyári tag kihívásokat teljesítsem! Hát, nem siettem el, ez tény, de igaz, hogy azért még éppen időben vagyok. ;) Remélem kihívóim, Nessa és Lia nem orrolnak meg rám nagyon, amiért így elmaradt a kérdéseik megválaszolásával.


Mivel mostanában egy bizonyos tag-háborúnak, pontosabban annak két főszereplőjének, Moronak és Nessának köszönhetően megszaporodtak az ilyen kihívások, ezért számtalan vár még arra, hogy teljesítsem, de azért mindet egyszerre nem akarom a nyakatokba zúdítani, úgyhogy kihívóimtól is türelmet kell kérnem, amit bízom benne, hogy meg is kapok. ;)

Viszont most lássuk a nyári taget, amit még addig teljesíteni szerettem volna, amíg még egyáltalán nyár van. :D 

A két kihívóm oldalát az alábbi linkekre kattintva éritek el:


Ezúton is köszönöm nektek, amiért gondoltatok rám, és ismét bocsánatot kérek, amiért ennyit késlekedtem vele. Viszont, lássuk a szabályokat!

2018. augusztus 15., szerda

Miénk volt a világ

Sziasztok Fecnikukkolók!

Aki korábban már járt erre fecnihalom felé, ő tudhatja, hogy szeretek az utazásaimról beszámolni. Ha akarnám sem tudnám letagadni, hogy milyen sokat jelentenek számomra az utazások által nyert emlékek, hiszen talán a soraimból is kiszűrhető, hogy nagy örömmel mesélek róluk.

Nos, ez most sem lesz másként. Sokat utazom a családommal és családi barátokkal. Szerencsés vagyok, hogy erre lehetőségem van, és ezért végtelenül hálás is vagyok. Ám amikor a barátaival kel útra az ember, az valamiért mégis teljesen más.

Az utazás szeretete, a miatta érzett izgatottság, a begyűjtendő szép emlékekért szomjazó lelkem ugyanazt az érzést keltik bennem minden egyes alkalommal. Viszont amikor baráti társasággal utazom, akkor mindehhez társul egy plusz érzés. Egy plusz öröm, egy plusz adrenalin löket, mert tudom, hogy legnagyobb szerencsémre a barátaim is pont olyan lököttek mint én, és így nagyobb eséllyel jöhet szembe egy kiszámíthatatlan, jó program, ami természetesen kihagyhatatlan, hiszen örök emlékekkel szolgál majd.

Ilyen érzésekkel indultam útnak barátaimmal Horvátországba.

2018. július 8., vasárnap

Nem itt és nem most

Sziasztok Fecnikukkolók!

Az írás az önkifejezés egyik kreatív formája. Még ha nem is éppen magamról írok, a stílus, a szóhasználat, a történetszál továbbszövése, az alkotott karakterek mind-mind arról suttognak, hogy ki is vagyok én.

Nos, azt talán nem is csak halkan mondják a leírt szavak, hogy milyen álmodozó is vagyok. Ez - azt hiszem legalábbis - meglehetősen egyértelmű jellemzőm. Mindig úgy gondoltam, hogy az álmodozás hasznos, hiszen ez segít abban, hogy gyermeki énem, az örök kíváncsi, a még romlatlan lelkű kis lurkó életben maradjon bennem. Ezt tulajdonképpen huszonhat év után sem tudnám megcáfolni. Ám ennek ellenére azt is megtanulhattam, hogy soha semmi sem fekete vagy fehér, jó vagy rossz. Nagyon ritka, amikor valami minden kétséget kizáróan sorolható az egyik kategóriába.

2018. július 5., csütörtök

A sorozatok meg én

Sziasztok Papírfecnik!

Henna vagyok és sorozatfüggő! Bizony, azt hiszem a generációnk egyik tipikusnak mondható problémája ez, és én sem maradtam ki belőle. Immár annyi sorozatot kezdtem el, hogy külön írnom kell, hogy melyiknél hányadik évad hányadik része következik, hogy ne veszítsem el a fonalat.

Imádom a könyveket. Miért? Mert egy olyan világba kalauzolnak, ami izgalmas, tele kalandokkal és mesés tájakkal. Ugyanezért miért ne szerethetném a sorozatokat? Azok, akárcsak a könyvek, remek ihletadók az íráshoz is, úgyhogy nem is bánom, hogy ez így alakult. Azt azonban tudni kell, hogy nagyon vegyes az ízlésem ezen a téren is.

Sok olyat megnézek, ami lehet, hogy nem a legfelkapottabb, de ha számomra a sztori vagy akár egyetlen karakter érdekesnek bizonyul, akkor teszek a kritikákra. A sorozatokkal is úgy vagyok, mint egy jó könyvvel: ha elkap a hév, akkor képtelen vagyok "letenni" addig, amíg a végére nem érek. Persze, amikor ez bekövetkezik, sajnálom, hogy ilyen hamar vége lett. Így meg ez.

Mivel az elmúlt napokban ismét találkoztam egy olyan sorozattal, ami abszolút lekötötte a figyelmemet, eszembe jutott, hogy nektek is összeszedek néhány olyan sorozatot, amiket az évek során nagyon megszerettem.

2018. július 1., vasárnap

Könyvmolyok booktage

Sziasztok Fecnikukkolók!

Moro jóvoltából ismét elért hozzám egy booktag, amelynek lényege a korábbiak szerint az, hogy a kapott kérdéseket megválaszoljuk. 

Köszönöm, drága Moro, hogy ezúttal is gondoltál rám! :)

Nos, nem is szeretném tovább húzni a szót: lássuk azokat a kérdéseket!

2018. június 25., hétfő

A magad ura vagy? De jó! Vagy mégsem?

Sziasztok Fecnikukkolók!

Már a bejegyezés legelején szeretném leszögezni, hogy IGEN, ha a magad ura vagy az igenis jó dolog! Azonban ez sem fekete vagy fehér. Számos előnnyel, de néhány hátránnyal is jár. A minap sajnos az utóbbi kategóriába sorolható esemény történt velem, ami tulajdonképpen ennek az írásnak az elindítója is volt.


Talán már írtam róla, hogy immár két éve egyedül bérlek egy kis panel lakást. Tíz emeletes épület magasföldszintjén élek. Van egy picike hálóm, egy még kisebb fürdőm, illetve konyhám, és egy meglehetősen tágas nappalim, és a lista végére egy előszobát is tudok sorolni. Szóval elég király hely, ami azt illet, és én imádom is! Hajlamos vagyok elég gyorsan eldönteni, hogy az adott tárgy - vagy akár ember - tetszik-e nekem vagy sem. Ha nem, akkor nem rabolom vele a saját időmet. Ha igen, akkor viszont a végletekig kitartok. Pontosan így vagyok a saját mini birodalmammal is. Eddigi életem során több, mint hússzor költöztem - nem viccelek! Szóval az, hogy az elmúlt két évben nem tettem, az maga a csoda! Ez nem lehetne így, ha nem szeretnék itt élni.

Ám el kell keserítselek Fecnikukkoló, mert a mostani bejegyzésben ennyi bekezdés jutott az "előnyök" résznek. Most szeretnék az árnyoldaláról mesélni, mert remélem, hogy ha kiírom magamból egyebek mellett a tegnap éjjel történteket is, akkor sokkal könnyebb lesz továbblépnem.

2018. június 24., vasárnap

Megtört szívek gyülekezete

Sziasztok Fecnikukkolók!

Az elmúlt pár hónapban több hétvégét is az egyik jó barátomnál töltöttem a Velencei-tó környékén. Klasszikus házi bulik, jó barátok, még jobb hangulat és persze, az ezt fokozó bor, sör, meg a többi.

Ismét meg kellett állapítanom magamról, hogy akkor sem esem kétségbe, ha lány társaság nélkül kell részt vennem egy ilyen rendezvényen, mert a pasikkal is viszonylag könnyen megtalálom a közös hangot. Talán ez köszönhető annak, hogy három öcsém is van. Akárhogy is, az elmúlt időszakban újra és újra meg kellett állapítanom, hogy bármennyire is különbözik egy nő és egy férfi, vannak dolgok - egészen pontosan olyan problémák -, amik bizony nemtől függetlenül jellemzik az életünket.

2018. június 10., vasárnap

Csodás anyanyelvünk

Sziasztok Fecnikukkolók!

Nem is olyan régen részt vettem egy online novella pályázatban. A Jiraiya Tolla pályázatra beküldött írásomat elolvashatjátok a Csillagtörténetet oldalon, ha IDE kattintotok, vagy akár megleshetitek a pályázat otthonául szolgáló weboldalon is, ha IDE kattintotok.


Emilly, a pályázat egyik szülőanyja hívott meg erre a kihívásra, és amint elolvastam a feladatot, máris tudtam, hogy nekem erre bizony alkotnom kell majd. A lényege az volt, hogy adottak voltak "kulcsok", vagyis három kifejezés, amik közül választani lehetett. A választott kulcsban szereplő kifejezéseknek mindenképpen szerepelnie kellett a kész műben.

Amikor kiválasztottam a saját kulcsomat, még nem volt teljes a kép, hogy pontosan milyen történetet fogok rá alkotni. Kellett hagynom magamnak pár hetet, hogy megérjen bennem a megfelelő gondolat. Abban a pár hétben azonban kíváncsi lettem. Az oké, hogy én valamilyen sztorit kreálok majd a három egyszerű, hétköznapinak tűnő szó köré, de vajon mit jelentenek ezek mások számára?

Így hát, megkerestem pár barátot, családtagot és megkértem őket, hogy mondják ki az első szót, ami beugrott nekik ezeket a kifejezéseket hallva. Ők persze csak pislogtak, hogy mi a fenét is művelek, számomra azonban jóval viccesebb volt ez a kis a játék. Az eredmény pedig engem teljesen meglepett, úgyhogy gondoltam megosztom veletek.

Csodálatos, hogy milyen színes az anyanyelvünk!

2018. május 26., szombat

Write Tag - 01. Egyszer volt, hol nem volt

Sziasztok Fecnikukkolók!


El sem tudom mondani, hogy milyen régóta várok egy ilyen lehetőségre! Ahogy azt néhány korábbi bejegyzésemből egészen biztosan leszűrtétek, én magáról az írásról is szeretek írni. :D 

Több Book Tag-el találkozhattatok már nálam is, ám őszintén szólva ez az újítás valamiért sokkal inkább lázba hozott! Ez pedig nem másnak köszönhető, mint Liának. Az alábbi linken elolvashatjátok, hogyan indult útjára ez az új kihívás: Kacatos doboz 

Nem is húznám tovább az időt, lássuk azokat a kérdéseket!

2018. május 18., péntek

#könyvvélemény

Saját fotó
Sziasztok Fecnikukkolók!

Nos, közel sem vagyok egy olyan sokat olvasott személy, hogy bátran kritikát merjek mondani bármilyen könyvről is, de nyilván véleményem az van. Naná, hogy van.

Ezt szeretném megosztani veletek D. Tóth Kriszta Jöttem, hadd lássalak című regényével kapcsolatban.

2018. április 22., vasárnap

Védjük meg az otthonunkat!

Sziasztok Fecnikukkolók!

Ma van a Föld napja; az a nap, amikor minden embernek eszébe kell jutnia, hogy milyen nagy problémákat okoztunk saját magunknak, és ezt bizony senki más nem hozhatja rendbe, csak mi!

Úgy gondolom, kiemelten fontos, hogy minél többen beszéljünk erről a témáról és a Föld napja tökéletes alkalmat biztosít, hogy a blogon is írhassak erről. 

2018. április 7., szombat

Megkésett húsvéti nyuszi

Sziasztok Fecnikukkolók!

A Csillagtörténetek oldalán keresztül a számomra nagyon kedves Morotól kaptam egy hiperszupercuki húsvéti meglepetést! Az általa megosztott bejegyzést IDE kattintva éritek el. 

A nyuszi ezúttal egy booktaget rejtett a tojásba! Ahhoz képest, hogy néhány hónappal ezelőtt még közöm nem volt a hasonló kihívásokhoz, az utóbbi időben elég sok könyvekhez köthető bejegyzés érkezett az oldalra, de hát annyira ötletesek, hogy nem lehet nekik ellenállni!

Nos, lássuk mit rejtett a húsvéti tojás!

2018. április 4., szerda

43 napos kihívás - 5. nap

Sziasztok Fecnikukkolók!

A Csillagtörténetek oldalon gyakran találkozhattok gyakorlati feladatokkal vagy kihívásokkal kapcsolatos írásokkal. Az egyik legnagyobb ilyen projekt a 43 napos kihívás - amit már előre leszögeztem, hogy nem 43 nap alatt fogom megcsinálni. Már óvatosabban bánok az efféle ígéretekkel. :D

Akárhogy is, most az ötödik nap kihívása következett, ám ez a feladat sokkal személyesebb az eddigieknél, ezért úgy gondoltam, ezen a blogon jobban megállja a helyét. A feladat a következő:

ÖTÖDIK NAP:
Írj levelet:
 a jövőbeli énednek
múltbéli énednek
a jövőbeli gyerekednek



Egészen őszinte leszek: ez a kihívás elég felkavaró volt. Pozitív és negatív értelemben is, mert óhatatlanul előtörtek bennem emlékek. Ám pont ezért tanulságosnak is számított, illetve néha még engem is megleptek a saját szavaim.

Ti mit írnátok jövőbeli, múltbeli éneteknek, gyerekeiteknek? Érdekes kérdés, kíváncsi is vagyok a válaszaitokra, úgyhogy ne kíméljetek! ;)

És akkor írjunk néhány levelet:

2018. március 23., péntek

A mézeskalács városka

Sziasztok Fecnikukkolók!

Mostanában viszonylag sűrűn jöttek utazással kapcsolatos bejegyzések, és hát gondolom nem nagy meglepetés, hogy én ennek kimondhatatlanul örülök! :D 

Ezúttal a március 15-ei hosszú hétvége adott alkalmat egy utazáshoz. Nem viccelek, évek óta tervezem már, hogy eljussak ebbe a bizonyos városkába, de valahogy soha nem jött össze, pedig még buszok is indulnak Budapestről, tehát elég egyszerűen kivitelezhető az eljutás oda.

Akárhogy is, végre valahára kipipálhatom Prágát az utazási listámon!

2018. március 18., vasárnap

Tündérmesébe illő booktag, avagy booktaghez illő tündérmesék... he? o.O


Sziasztok Fecnikukkolók!

Már régóta tartozom kedves bloggertársamnak, Moronak egy kihívás teljesítésével, és végre most eljutottam odáig, hogy közszemlére tehessem. Mikor kihívott erre a "játékra", nagyon-nagyon megörültem neki, mert két kedvencemet is ötvözi: mesék és könyvek!

A mai napig imádok meséket nézni, és azt hiszem, ez már nem is fog változni. :D Felnőtt fejjel visszanézni a gyerekkori kedvenceimet különös élmény volt, mert rengeteg olyan utalást és üzenetet vettem észre, amit nyilván kiskoromban nem érthettem.

Nektek volt már hasonlóban részetek? Melyik volt kiskorotokban a kedvenc mesétek és - ha van - melyik a mostani?

A fantáziadús booktagért katt tovább. A kihívást Moro oldalán pedig IDE kattintva éritek el.

2018. március 11., vasárnap

#ezvagyokén kihívás

Sziasztok Fecnikukkolók!

A Csillagtörténetek oldalon ketten is jelezték felém, hogy egy újabb szuper kihívásra invitálnának. Mivel ez most abszolút rólam szól, ezért úgy gondoltam, jobban megállja a helyét ezen a blogon. :)

A kihívást nagyon szépen köszönöm Moronak és R.Eszternek! (Katt a nevükre a csodás weboldaluk eléréséért!) Annyira jól esik, hogy mindig gondoltok rám! Nagyon-nagyon imádlak benneteket lányok! ^^

Az #ezvagyokén kihívás útjára indítását pedig köszönjük Bogie-nak, akinek az oldalát itt éritek el: Bogiethings.

És akkor essünk is neki!


2018. március 6., kedd

Gyere tavasz, én várlak!

Sziasztok Fecnikukkolók!

Bár tudom, hogy a kinti időjárás még nem azt bizonyítja, hogy mindjárt itt a tavasz, én ennek ellenére a blogba már szerettem volna egy kis napsütést csempészni. ^^

Pechemre leginkább a két átmeneti évszakot - a tavaszt és az őszt - szeretem, így minden évben újra és újra elkeserít, hogy pont ebből a két időszakból élhetünk meg a legkevesebbet. Alig térünk magunkhoz a téli álmunkból, már negyven fokban legyezgetjük magunkat.

Azért, hogy eltereljem a saját, és egyben a Ti figyelmeteket is erről a szomorú tényről, arra gondoltam, hogy készítek egy listát arról, hogy miért is szeretem a tavaszt!


2018. február 25., vasárnap

Pannon csillagda

Sziasztok Fecnikukkolók!

Bár igazán sűrű az év második hónapja, azért ez nem teljesen rossz dolog. Még alig kezdtünk bele a 2018-as évbe, de máris eljutottam néhány csodás helyre, amik eddig csak a bakancslistámon szerepeltek.

Előző bejegyzésemben már szót ejtettem életem első planetáriumi élményéről, amihez a lélegzetelállító Zselicben volt szerencsém.

A mai napon kibővült az általam látogatott csillagvizsgálók sora, mert sikerült eljutnom a lakóhelyemtől nem is olyan távoli Bakonybélbe, ahol a Pannon csillagda is található.

2018. február 19., hétfő

Február első hétvégéje

Sziasztok Fecnikukkolók!

Minden családnak vagy baráti társaságnak megvannak a saját hagyományai. És itt most nem a karácsonyi ünneplésre gondolok, hanem olyasmikre, mint például, hogy minden évben együtt nézitek augusztus 20-án a tűzijátékot.

Nos, nálunk is él egy ilyen szokás, ami már több, mint tíz éve tart apukám és az irigylésre méltóan összetartó baráti társasága jóvoltából: minden év február első hétvégéjén elmegyünk hétvégére Kardosfára.

Mi ebben a pláne?

Nos, hallottátok már azt a kifejezést, hogy wellness disznóvágás? :D

2018. február 11., vasárnap

Egy hely, amit mindenki ismer

Sziasztok Fecnikukkolók!

Néhány nappal ezelőtt olyan helyre tévedtem, ami a legkülönbözőbb emberek "gyűjtőhelye". Mindenki járt már ilyen helyen életében minimum egyszer, és biztosra veszem, hogy mindenki egy pillantás alatt kialakított magában egy véleményt róla.

Nos, ez a hely a központi buszpályaudvar.

Városonként eltérő - persze. Ám azért azt kijelenthetjük, hogy közös jellemzőjük elsősorban a színes tömeg, ami megtölti élettel.

2018. február 1., csütörtök

Valamikor régen

Sziasztok Fecnikukkolók!

Ma kicsit nosztalgikus hangulatba kerültem (köszi, Ed Sheeran :D), ezért arra gondoltam, hogy elmesélem nektek, mi volt az első "blogélményem".

Ez ugyanis egy régebbi történet, mint azt gondolnátok! ;)


2018. január 22., hétfő

Kis barangolás Lengyelországban, avagy Henna a hegyek között

Sziasztok Fecnikukkolók!

Az idei évet egy nagyon különleges helyen köszönthettem. A családom révén lehetőségem adódott rá, hogy immáron harmadszor öleljenek körbe a Tátra hegycsúcsok hatalmas, mégis óvó karjai.

Kétszer volt már szerencsém járni ugyanezen a vidéken, de mindannyiszor nyári időszakban. Holott annak is megvolt a maga varázsa, valahogy a téli táj mégis… elbűvölt. Nem, nem. Ez sem a megfelelő szó. Próbálom megtalálni, mi a legjobb kifejezés, de egyszerűen a szavam is eláll, hacsak rágondolok.

Ám lehet, hogy pont ezzel mondok el mindent.

2018. január 18., csütörtök

Nem = Igen

Forrás: Pinterest
Sziasztok Fecnikukkolók!

Ez most egy ilyen "csak mert ki kell írnom magamból" bejegyzés lesz, de érdekel, hogy más is került e már ilyen helyzetbe.

Van az, amikor nemet mondasz, a másik fél megérti, elfogadja és lehet, hogy vonakodva, de engedi, hogy a szó valódi jelentéséhez hű maradj. Van az, amikor igent mondasz és mindenki boldog.

Na, és van a "szürke zóna" a kettő között. Azt is ismeritek?

2018. január 16., kedd

Mit olvassak 2018-ban?

Sziasztok Fecnikukkolók!

Amikor feltettem magamnak a címként is olvasható kérdést, akkor elhatároztam, hogy idén bizony minden olyan könyvet el fogok olvasni, amire eddig azt mondtam: "Igen, majd egyszer."

Sok "alapmű" van, ami kimaradt az életemből - eddig! Idén azonban feltett szándékom szélesíteni a látókörömet és bepótolni mindazt, amit eddig csak a "szeretném" kategóriába soroltam.

Nos, egyszerűbb, ha nem magyarázom túl, egyszerűen csak olvassátok el a következő listát! ;)

2018. január 7., vasárnap

Late night self reflective asks

Sziasztok Fecnikukkolók!

Kezdjük az évet egy kis kérdezz-felelekkel!

Még tavaly a puszedlisütő Moro oldalán (IDE kattintva éritek el) találtam egy remek önismereti kérdőívet. Már korábban is említettem, hogy szeretem a hasonló "feladványokat", mert sokszor még magamat is meglepem a válaszaimmal. Akár hiszitek, akár nem, szerintem igenis segítenek abban, hogy egy kicsit jobban kiigazodjunk önmagunkon. 

Emellett persze nagyon megfogott, hogy ezúttal a kérdésekhez csillagászati fogalmakat adtak meg körítésnek. Hát elmehettem volna emellett egy szó nélkül??? Naná, hogy nem! ;)

Vágjunk is bele! Öveket kéretik bekapcsolni, indul az űrutazás Henna fejében! :D

2018. január 6., szombat

Új évi elhatározás

Sziasztok Fecnikukkolók!

Bár illett volna korábban új évi bejegyzéssel szolgálnom, hamarosan el fogom nektek mesélni azt a csodálatos utazást, ami a késedelem fő okozója. ;)

Addig is azonban beszéljünk egy kicsit az új évről, és az ezzel járó fogadalmakról.